Mégse

Versenyzési rendszer kialakítása

A versenyzési rendszer kialakítását úgy képzeljük el, hogy teljes mértékben a kialakult piaci helyzethez alkalmazkodunk. Úgy gondoljuk, hogy az eddig kialakult folyamatokat támogatni kell és nem erőszakosan átalakítani. . Ennek megfelelően...

Hírek
A versenyzési rendszer kialakítását úgy képzeljük el, hogy teljes mértékben a kialakult piaci helyzethez alkalmazkodunk. Úgy gondoljuk, hogy az eddig kialakult folyamatokat támogatni kell és nem erőszakosan átalakítani.
.
Ennek megfelelően kialakítanánk egy “Amatőr ligát” (eddig Scaled néven ismert), mely célja a kezdő szinten lévő, vagy éppen a hobbi-sportolók kiszolgálása. Ez merítési bázisként is szolgál, hiszen ebből a mezőnyből lehet kiválasztani azokat, akik nagyon erősnek és tehetségesnek bizonyulnak és akiket lehet később a Pro liga felé terelni.
.
Kialakítanánk egy “Pro ligát” (mostani nevén Rx), mely szintén a mostani versenyekre támaszkodna. Ismertebb versenyszervezőkkel leülve, meghatároznánk 4 olyan versenyt az évben, mely dobogós helyezettjei kvalifikálnák magukat az OB-ra. Ezzel támogatnánk a hazai versenyek látogatottságát.
.
Minden évben az amatőr ligából a dobogón végzők automatikusan kvalifikálnak a pro OB-ra, ezen kívül a tavalyi győztes személye csatlakozik ahhoz a 16 főhöz, akik egy versenyen (Országos Bajnokság) megküzdenek a Magyar bajnoki címért, mely május végén kerülne megrendezésre, hogy a Magyar küldöttségnek legyen ideje felkészülni a világbajnokságra.
.
Az OB első három helyezettje (női és férfi, illetve a legjobb csapat) bekerül a válogatott keretbe, mely így 10 fős lenne. Akik egy kéthetes edzőtáborban vesznek részt és az edzőtábor alatt nyújtott teljesítmény alapján a szövetségi kapitány választja ki azokat a személyeket, akik képviselik hazánkat a VB-n. A 10 főből kerül összeállításra a 4 fős csapat, a női és férfi egyéni képviselő is.
.Természetesen a magyar bajnokok prioritást élveznek, de a szövetségi kapitány döntésébe nem kíván a szövetség beleszólni.
.
Az amatőr/master bajnokság ezzel szemben 6 fordulós lenne, melyben szintén az eddigi színvonalas versenyekre támaszkodnánk, szintén a versenyszervezők javaslata alapján. 6 olyan versenyt választanánk ki, mely lefedi és nagyjából egyenlő arányba osztja fel az évet.
Minden versenyen az atléták pontokat gyűjtenének (nem csak maguknak, hanem egyesületüknek is, de erről később), és ez alapján kerülne ki a végső győztes. A pontozási rendszer nem teljesen kidolgozott (majd a versenysport bizottság finomítja), de javaslatunk alapján az első 25, a második 20, a harmadik 15, a negyedik 12, az ötödik 9, a hatodik 6, a hetedik 5, a nyolcadik helytől pedig mindenki 4 pontot kapna. Ezzel támogatnánk az elindulást is. Az éves eredménybe a legmagasabb 5 pontszámot számítanánk bele, nagy hangsúly fektetve arra, hogy már az indulás is pontokat ér, hiszen ezen ligákban a részvétel és tapasztalatszerzés az elsődleges cél.
.
A versenyek szervezésébe nem kívánunk beleszólni! Az Országos Bajnokság hivatott, az iF3 tesztjei alapján rangsorolni a versenyzőket. A “master ligát” az amatőr liga mintájára kívánjuk kialakítani.
.
A csapatok versenyében egy picit nehezebb a helyzet mert kevés csapatvereny van jelenleg Magyarországon. Itt 2-3 versenyt látunk éves szinten és ezekből szeretnénk az első két helyezetnek lehetőséget adni a kvalifikációra, illetve az előző évi bajnokcsapat, valamint az amatőr ligából szabadon szerveződő 1 csapatot várunk (amennyiben több lenne, akkor a csapattagok hozott pontszámai alapján kialakult sorrend dönt). Edzőtermek rangsorolása és későbbi műhelytámogatási rendszer alapja elképzelésünk szerint a versenyzők egyéni pontjai alapján történnének, melyeket a termek is megkapnak, függetlenül attól, hogy Pro, master, vagy amatőr szinten történt a pontszerzés.
.
Természetesen mindezek változhatnak a szakmai és versenysport bizottságok javaslatai alapján.