Szakmai konferencia ’19

Szakmai konferencia ’19

2019.09.07.

Helyszín: Thor Gym Újbuda(1116 Budapest, Nándorfejérvári út 40/a.)

Programterv:

09:00 – 09:10 Megnyitó

09:10 – 09:50 Kiemelt előadás – Lukasz Trzaskoma: „Theory of chaos” – funkcionális edzés a versenysportban: igazságok és tévhitek

09:50 – 10:20 Szentes Balázs: Plyometria – saját testsúlytól a súlyemelésig

10:20 – 10:50 Viktor Ádám: Edzünk arra, hogy edzhessünk

10:50 – 11:30 Kiemelt előadás – Lakatos Péter: Minimummal az optimumot. A légzés és alvás szerepe a regenerációban és a teljesítmény optimalizálásában

11:30 – 12:00 Bene Márton: StrongFit

12:00 – 12:30 Szarka Dorottya: Sporttáplálkozás helyesen – az egyéni céloknak megfelelően

12:30 – 13:15 Ebédszünet

13:20 – 14:00 Kiemelt előadás – Tanos Bálint: Blokk periodizáció új köntösben, avagy a matematikai edzéstervezés határai

14:00 – 14:30 Berkes Márton: Az akadályversenyek (OCR) hatása a fitnesziparra

14:30 – 15:00 Nagy Mariann: Állóképességi sportolók erőnléti edzése

15:00 – 15:40 Kiemelt előadás – Pozsonyi Zsolt: Az excentrikus edzés jelentősége a sérülésmegelőzésben és a teljesítményfokozásban

15:40 – 16:10 Szőke Krisztina: A nyak-, vállöv leggyakoribb diszfunkcióinak felismerése és korrekciója

16:10 – 16:40 Koncsek Krisztina: Tartásfejlesztés a teljesítményoptimalizálás (egyik) kulcsa?

16:40 – 16:50 Zárszó

A konferencia témái:

09:10 – 09:50 Kiemelt előadás

Lukasz Trzaskoma:„Theory of chaos” – funkcionális edzés a versenysportban: igazságok és tévhitek

Lukasz a Magyar kosárlabda utánpótlás erőnléti koordinátora, 20 éve nemzeti-, európai-, és világbajnokságokon szereplő sportolók erőnléti edzője és fizioterápeutája. Ezek mellett a Testnevelési Egyetem, Kineziológiai Tanszék egyetemi docense.
A varsói egyetemen sporttudomány területen szerezte meg MSc és Phd diplomáját a fizioterápiára specializáltan.

Az előadás témakörei:

– Elvárások a modern versenysportban

– Utánpótlás-, és felnőtt versenyző felépítése és felkészítése, funkcionális edzés szempontból

– Versenyzők teljesítmény-optimalizálása és a sérülések megelőzése

– Prevenció – funkcionális edzés – sportág specifikus teljesítmény

– Prevenció – sérülés – rehabilitáció – funkcionális edzés – sportág specifikus teljesítmény

09:50 – 10:20

Szentes Balázs:Plyometria – saját testsúlytól a súlyemelésig

Akár amatőr, akár profi szintről beszélünk egy-egy sport esetében, számos közülük igényli a robbanékonyságot. Az S&C szférán belül ez igen nagy népszerűségnek örvend, hiszen az erő és állóképességi edzések mellett az atléták teljesítményének növelésére is áldásos hatással lehet. A pliometria alkalmazása elengedhetetlen e képesség fejlesztésére. Az előadás célja, hogy bemutassa az előbbi kifejezés fogalmát, előnyeit és empirikus alkalmazhatóságát, mind a rekreációban, mind az élsportban. Továbbá olyan eszközök, és azokkal végezhető feladatok ismertetése, melyek implementálhatók az edzésekbe. A saját testsúlyos feladatoktól kezdve egészen az olimpiai súlyemelésig találunk hasznosítható gyakorlatokat, melyeket specifikusan, adott célnak megfelelően applikálhatunk és tervezhetünk.

10:20 – 10:50

Viktor Ádám:Edzünk arra, hogy edzhessünk

Megoldást próbálok találni a kutatásommal a következő témában: diagnosztikai eszközök használata nélkül, edzőtermi-, vagy tornatermi körülmények között hogyan lehet egy ifjú sportolót felkészíteni (16-21 éves kor) a magasabb szintű, már sportág speciális erőnléti edzésekre.

Elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi az a teljesítményi szint, főként a saját testsúllyal végezhető alap-gyakorlatokkal, ami után biztonsággal, fejlesztő jelleggel lehet a fiatal sportolókat külső ellenállással terhelni.

Egy olyan szintfelmérő rendszert próbálok kidolgozni, ami „kisiskola” lehet a súlyzós edzések előtt, így a látványsportágakon kívül hasznos lehet a crossfit, az akadályfutás, a testépítés és valamennyi sportág számára, ahol a sportági edzésen felül fontos a kondicionáló edzés is.

10:50 – 11:30 Kiemelt előadás

Lakatos Péter: Minimummal az optimumot. A légzés és alvás szerepe a regenerációban és a teljesítmény optimalizálásában

Péter hozta be Magyarországra az RKC rendszert és ő maga Master StrongFirst oktató. Ezen felül számos csapat erőnléti edzője, akinek szaktudását külföldi gárdák is előszeretettel hívják segítségül.
Oktatás terén számos kurzus mögött megtalálható, ami a minőségi mozgással függ össze.

Evindenciaként kezeljük, hogy az alvás az egyik legfontosabb komponense a sportoló felkészítésének, de vajon élünk-e az alvás adta lehetőségekkel? Az alvást és a légzést lehetetlen egymástól elválasztani, ahogy az alvás és fény, vagy az alvás és cirkádián ritmus is új területnek a regenerációban és a teljesítményfokozásban. A prezentációban arra keressük a választ, hogyan tudjuk aktív és passzív tevékenységekkel elősegíteni a sportoló adaptációját, regenerációját.

11:30 – 12:00

Bene Márton: StrongFit

Az előadás célja, hogy megismertessem a hallgatókkal a StrongFit-et, mint tanulási rendszert. Az emberi idegrendszeri állapotok megismerése választ ad miért és hogyan érdemes edzőtermeket kialakítanunk, edzéseket megterveznünk ahhoz, hogy a vendégeink minden alkalommal elégedetten, élményekkel teli távozzanak. A Polivagális elmélet tanaira építkezve 4 külön állapotot különböztetünk meg a bipoláris paraszimpatikus és szimpatikus nézetet továbbgondolva. Ezek a Flow, a Fight, a Flight és a Freeze, melyeknek mind megvannak a saját jellemzői, okai, céljai és hasznai. Az edzéseken ezeket az állapotokat tudatosítva a résztvevők reflektálhatnak hétköznapi életükre és azok idegrendszeri kihívásaira, hogy egy boldog, önálló és teljes életet tudjanak élni.

12:00 – 12:30

Szarka Dorottya:Sporttáplálkozás helyesen – az egyéni céloknak megfelelően

A funkcionális edzés – komplexitásából eredően – az egyéni igényektől függően megcélozhatja az erő-állóképesség javítását, a testtömeg csökkentését, illetve az izomtömeg növelését is. Mindamellett rekreációs célzattal; csupán a jókedv, fittség megőrzése érdekében is sokan választják ezt a fajta aktivitást, de (él)sportolók is rendszerint kiegészítik edzéstervüket ezzel a mozgásformával. Sokszínűségéből, az emberek egyéni céljaiból adódóan nagy hangsúlyt kell fektetnia funkcionális edzéshez és egyáltalán a rendszeres sporthoz kapcsolódó táplálkozásra, étrend-kiegészítők használatára. Előadásom témája az edzés előtti, utáni és közbeni táplálkozás (illetve utóbbi szerepe sportolóknál), kiemelt figyelmet szentelve a szénhidrát- és fehérjebevitelre; valamint a helyes étrend-kiegészítő-használat. Az edzéshez kapcsolódó étrendi támpontok felvázolásával, megismertetésével szeretnék hozzájárulni mind a sportolók, mind a szakmabeliek tudásanyagának bővítéséhez, hogy az edzések jó erőben, jó hangulatban teljenek, valamint hogy az egyéni célok is megvalósulhassanak.

13:20 – 14:00 Kiemelt előadás

Tanos Bálint:Blokk periodizáció új köntösben, avagy a matematikai edzéstervezés határai

dr. Tanos Bálint a Thor Gym szakmai vezetője, a Thor edzésrendszer mellett sem unatkozik, hiszen a Thor Academy vezető oktatója, az elismert FMT képzések előadója.

A blokk peridoziáció az edzéstervezés egyik régi és jól ismert modellje, amelyet eredendően olimpiai sportolók teljesítményének fejlesztésére dolgoztak ki bő fél évszázaddal ezelőtt. A módszert az elmúlt évtizedekben számtalan edző használta, és jelentős mennyiségű szakirodalom született róla. A legfrissebb, és minden bizonnyal legrészletesebb leírás, amely A Rendszer néven ismerteti a blokk periodizációt csapatsportolók számára, az edzéstervezés minden fő tényezőjét matematikai pontossággal határozza meg: a gyakorlatok, a volumen, a szériák és ismétlések, valamint az intenzitás minden egyes fázisban teljes precizitással kerülnek meghatározásra világosan, és teljesen explicit módon kifejtett elvek mentén. Az előadás bemutatja a periodizáció ezen elveit és főbb gyakorlati módszereit, ugyanakkor kitér arra a kérdésre is, hogy célszerű, és hatékony-e ilyen mértékű pontosságra törekedni; illetve milyen kompromisszumokra van szükség ahhoz, hogy a matematikai edzéstervezés alkalmazható legyen valós, sérüléseknek, betegségnek, napi formaingadozásnak kitett sportolók edzésében.

14:00 – 14:30

Berkes Márton: Az akadályversenyek (OCR) hatása a fitnesziparra

Új trendek az edzőtermek és -parkok kialakításában

Az előadásomban szeretném bemutatni az akadálysport fejlődését, jelenlegi hazai és külföldi helyzetét, hogy ezen keresztül megértse a hallgatóság, hogy mekkora potenciál van még szolgáltatói oldalról (edzőtermek, edzők, edzőképzési intézmények, eszközgyártók, stb.) ennek a területnek a kiaknázásában, miközben nemcsak az egyre erősödő hazai versenysport, de a tömegsport isprofitálhat belőle.

Nem titkolt szándékom az, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy itthon a növekvő igények ellenére milyen kevés lehetőség még felkészülni az akadályversenyekre. Míg külföldön egyre több cég nyit virtuális vagy offline boltot, ahol lehet kapni kiegészítőket, komplett akadályokat (tehát lassan ipari szinten zajlik a termékek értékesítése), addig itthon csak leleményes ötletekkel, házilag barkácsoltakadályokat, pályákat találhatunk, a megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkező edzőkről nem is beszélve.

14:30 – 15:00

Nagy Mariann:Állóképességi sportolók erőnléti edzése

Maratonisták, ultrafutók, ironman-ek sportági edzése remekül kutatott, kidolgozott módszerekre épül, amelyek a jelenlegi technikai feltételek mellett akár távolból is irányítható, kontrollálható, éppen ezért bárhol is él a sportoló, felkészülésének legfontosabb területe biztosított. Az erőnléti edzésük viszont nem megoldott, mert sem sportolok, sem edzők, de még a kutatók sem jutottak konszenzusra a témában.

Az állóképességi sportokat jelenleg hazánkban nem profi sportolók űzik, átlagemberek, akik edzéseik mellett –heti 8-12 óra – napi nyolc órában dolgoznak, jelentős többségük ülőmunkát végez, valamint nem elhanyagolható azok száma sem, akik felnőttként kezdtek el sportolni, nők közül többen gyermekük megszületése után. Mindebből az következik, hogy erőnléti edzéseiknek egy komplex rendszerbe illeszthetőnek kell lennie, minimális időbefektetéssel, a lehető leghatékonyabban, sportspecifikus gyakorlattárral és a sérülések fokozott elkerülése miatt a megfelelő végrehajtást szem előtt tartva. Az amatőr triatlonisták, hosszútávfutók ritkán rendelkeznek előképzettséggel, azonban alkatuk, választott távjuk, versenyük miatt nem mindegyiküknek van szüksége minden egyes erősítő módszerre.

Ez az edzésterület nem megoldható személyes jelenlét nélkül, az edzőknek ismerniük kell, hogy mik azok az elvek, amelyek mentén felépíthető egy rendszeres, a fő edzésterhelést nem akadályozó erősítés.

15:00 – 15:40 Kiemelt előadás

Pozsonyi Zsolt: Az excentrikus edzés jelentősége a sérülésmegelőzésben és a teljesítményfokozásban

Zsolt hazánk egyik legelismertebb erőnléti edzője (aktuálisan éppen az általa edzett Fradi vizilabda csapata BL-t nyert), továbbá az R-med Performance Lab szakmai vezetője, valamint az „Erőnléti edzés a kézilabdázásban” című könyv társ-szerzője és szakmai szerkesztője.

Minden dinamikus mozgás excentrikus kontrakcióval kezdődik! Az excentrikus kontrakció során az izmok megnyúlnak és fékező erőt fejtenek ki. Ennél azonban sokkal többről van szó, az izmok a megnyúlás során előterhelődnek (preload), a hozzájuk kapcsolódó fasciális elemekkel (a bennük lévő kollagénnek köszönhetően) és ínakkal együtt energiát tárolnak, ami lehetővé teszi a hatékony koncentrikus kontrakciót. Az excentrikus kontrakció stabilizációt és a lendület kontrollálását is jelenti. Gondoljunk csak a futó mozgásra! A talajfogáskor az alsó végtagi izmok excentrikus kontrakcióban fékezik a test lendületét, stabilizálják a térd és a boka ízületet. Ez az egyszerű  példa is jól mutatja az excentrikus izomműködés jelenőségét.

Az előadásban szó lesz az excentrikus edzés sérülés rizikó csökkentő szerepéről, a teljesítményfokozásban történő alkalmazásáról, hogyan tudjuk beépíteni az edzésprogramunkba akár átlagemberekkel, akár élsportolókkal dolgozunk. Szó lesz arról is, hogy a szupramaximálisokon túl milyen biztonságos excentrikus módszereket tudunk alkalmazni. Mindezeket tudományos kutatásokkal alátámasztva. Nem utolsó sorban beszélünk az excentrikus végrehajtás szerepéről a mozgás tanításban.

15:40 – 16:10

Szőke Krisztina: A nyak-, vállöv leggyakoribb diszfunkcióinak felismerése és korrekciója

A nyak-vállövi régió agonista és antagonista izmainak koordinálatlan működési zavara napjainkban lassan népbetegségnek számít, amihez hozzájárul székhezkötött életmódunk, okos eszközeink túlnyomó használata vagy akár egy traumatikus sérülés. A kialakuló diszbalansz olyan erőteljesebb funkcióbeli változásokat is okozhat, amely fájdalommal, zsibbadással, fej-nyak-váll és hátfájással, vérkeringési zavarral, sérv kialakulásával stb. is járhat. Ezeket a súlyosabb eseteket, viszonylag hamar észreveszik és a kezelések is gyorsabban elkezdődnek, viszont enyhébb probléma esetén, amikor akár még fájdalom sem jelentkezik, ennek felismerése tovább tarthat, amit ha edzőként nem veszünk észre tovább ronthatunk a vendég állapotán.

Előadásomban ezeknek a diszfunkcióknak a leggyakoribb eseteit, időbeli felismerését és korrekciós megoldásait szeretném tárgyalni, amelyekkel el tudjuk dönteni, hogy az adott probléma még a mi tudáskörünkhöz tartozik-e vagy más szakértői segítséget igényel.

16:10 – 16:40

Koncsek Krisztina: Tartásfejlesztés a teljesítményoptimalizálás (egyik) kulcsa?

Az előadás a TestSzobrász® gyógytornász, erőnléti edzői és egészségtan tanár szakmai tudásból és ezek mindennapi gyakorlati tapasztalatából adódó és formálódó holisztikus szemléletet igyekszik bemutatni, mellyel az emberi test és a benne rejlő potenciál értelmezhető.

Rövid fascialis anatómiai – kiemelten a felszíni és mély anatómiai vonalak sajátosságainak, „feladatainak”, egymáshoz való viszonyának áttekintése után a testtartás értelmezése, a tensegritás modellen keresztül valamint az „integrált test”, mint fogalom kerül definiálásra.

Az „optimális testtartás”/”integrált test” könnyed, szabad és energia hatékony mozgást tesz lehetővé, a teljesítmény maximalizálást támogatja. Optimális tartással szakemberként azonban ritkán találkozunk, kompenzációk, feszültségek a mindennaposak legyen szó átlag emberről vagy élsportolóról.  Ezeket számtalan tényező alakítja, befolyásolja: életviteli szokások (hol és hogyan ülünk, miben és hol járunk stb.), sportolási szokások (annak jellegzetes mozgásmintái stb.), a bennünket bármikor is ért traumák (nagyobb baleset, vagy olykor akár elfeledett kisebb sérülések), emocionális hatások, stressz reakciók stb.

Hol és hogyan érdemes a tartásfejlesztést elkezdeni? Mi magyarázhatja, ha egy képesség nem az elvárt mértékben fejlődik legyen az akár egy boka mozgékonyság vagy egy izom tömege/ereje? Egy felismert kompenzáció, dyszfunkció megoldható – e minden esetben a mozgatószervrendszer „felől” megközelítve? Ezen kérdések megválaszolására teszünk kísérletet az előadás során.

Ezekkel az izgalmas témákkal várunk tehát titeket szeptember 7-én!

Amennyiben bármilyen kérdésed felmerül, keress bizalommal minket  e-mailen az academy@thorgym.hu címen!