A verseny javában folyik, de kis hazánk számára a legfontosabb kérdések és események a színfalak mögött történtek… A szombati nap, hazánk delegációjának számára a verseny követése mellett inkább a nemzetközi...
A verseny javában folyik, de kis hazánk számára a legfontosabb kérdések és események a színfalak mögött történtek…
A szombati nap, hazánk delegációjának számára a verseny követése mellett inkább a nemzetközi kapcsolatok építésével telt. A kezdeti laza hangulat után már sokkal közvetlenebb is lett mindenki a backstage-ben és a korábbi, kissé formális egymásra köszönések helyét átvették a hosszabb beszélgetések és információcserék.
Mivel mi még a folyamatok elején járunk, ezért általában a nemzeti bajnokságok felépítési rendjéről, a budget helyzetről, a folyamat nehézségeiről, valamint a tervekről érdeklődtünk leginkább a többi ország képviselőinél.
Leginkább az Orosz vezetők voltak azok, akik nagyon profi hozzáállással kiemelkedtek már az első napon is. Náluk egyértelműen a nagy tőke és a jó politikai kapcsolatok voltak a meghatározóak a folyamat során. Ennek ellenére is beletelt hat év és nagyon sok munka abba, hogy hazájukban hivatalos sportággá nyilvánítsák a funkcionális edzést. A középpontban Alexey Barymov áll, aki meglepően fiatal, ezáltal lendületes sportdiplomata. Nagyszerű arca a federációnak, kiválóan teremti meg a kapcsolatot a versenyzők és a vezetők között.
Aruba képviselőjének – Will Erasmus – segítőkészségét a legjobban talán az fejezi ki, hogy a saját versenyzőjének a futamáról is majdnem lemaradt, mert éppen velünk beszélgetett. Mivel Aruba egy nagyon kicsi ország, ezért nekik talán könnyebb dolguk volt (az ottani szabályok értelmében 2 ember már tud klub-ot alapítani és 2 klub már tud federációt létrehozni, de a népességhez képest ez majdhogynem teljesen reális is). Neki sikerült elérnie, hogy a minisztérium már anyagilag is támogatja őket és komoly éves költségvetéssel rendelkeznek. Emellett szponzokat is sikerült találnia, így a befektetett munka megtérült és irigylésre méltó helyzetben van a szövetség.
Az USA federációját vezető Kason „MO” Morris komoly munkát végzett: érezhető volt a tudatosság, amivel érkezett az eseményre, hiszen minden pillanatot dokumentált. Bármikor találkoztunk, akkor éppen videózott, vagy beszélgetett egy másik szövetség vezetőjével. Követve a közösségi oldalukat, látható volt, hogy még aznap este, vagy legkésőbb éjjel feltette a friss élményeket. Beszélgetésünk alatt elmondta, hogy miért is ennyire tudatos: az amerikai álomba jobban beleillik a CrossFit életérzés és nagyon nehéz neki promotálni a Functional Fitness-t. Az amerikaiak nem nyitottak még erre és nem is értik Kason-t, hogy miért foglalkozik ezzel, amikor ott van a CF. A beszélgetés alatt utalást tett arra, hogy az olimpiai tagság hozhatja meg ott a az áttörést. Igazán pozítiv volt a nyitottsága.
Az indiai federációból csak Lata Sharma volt jelen. Amikor a csapatról kérdeztük, akkor elmondta, hogy a nemzetközi migrációs helyzet miatt a versenyzőik nem kapták meg a beutazási engedélyt. Azzal a régióval a svédek nagyon szigorú migrációs politikát folytatnak és visszautasították a vízum-kérelmüket. A nemzetközi szövetség hiába küldött meghívót nekik az eseményre, az már túl késő volt. Ennek ellenére Lata a kongresszuson és a hétvégén is képviselte országát.
A Cseh küldöttségből Michal-al már a konferencián is közös asztalnál ültünk. Eleinte visszahúzódónak tűnt, azonban – talán az országaink közelsége és a sok történelmi közös pont miatt – velünk mégiscsak sikerült feloldódnia. E beszélgetés leginkább a cseh nemzeti kiválasztási rendszerről szólt.
A leghosszabb beszélgetést talán Gretshen elnökasszony férjével, Brenton Stone-al folytattuk, aki egyébként az iF3 – „treasurer” pozicióját birtokolja, vagyis a gazdálkodásról alighanem ő tud a legtöbbet. A beszélgetés a kezdetekről, a folyamatokról és az elképzeléseikről szólt. Kezdve onnét, hogy miért is lépett ki Gretshen a CrossFit világából, azon át, hogy merrefelé szeretnék terelni ezt a sportágat, egészen addig, hogy az olimpiai részvételi lehetőség kidolgozásának folyamatát miképpen képzelik el. Nem felejtettünk el gratulálni a házassághoz, mivel két hete volt a nagy esemény.
Ezt már csak a nap legnagyobb meglepetése követte számunkra: a Spanyol küldöttség mellett elhaladva, kézfogás közben feltettünk egy ártatlan kérdést, amire az a válasz jött, hogy van -e egy kis időnk?! Majd leültünk egy sarokba és Alejandro Gómez részletesen elmesélte, hogy milyen nehézségek árán sikerült eljutniuk ide, beszélt a terveikről és arról, hogy amióta ezzel foglalkozik azóta megváltozott az élete és feladta a főállását is. Ez volt az a beszélgetés, ami minden szinten (szövetségi törekvések, emberi értékek, sorsok, valamint szakmaiság) nagy lendületet és optimizmust adott számunkra!
A hallottakból sokat lehet meríteni és érdemes is, hiszen sokszor olyan visszatérő dolgokkal találkoztunk, melyekre mindenképpen oda kell figyeljünk. A magyar szövetség elindításánál ezekre érdemes lesz már a folyamatok legelején odafigyelni, hogy ne idővel szembesüljünk a nehézségekkel. Jobb más kárán, vagy tapasztalata által tanulni…
Nagyon eredményes napot zártunk hát, azonban a vasárnapot is töretlen lendülettel várjuk!
A hírhez tartozó vizuális összefoglaló: backstage video
